1. Mi az a sikertörténet, amire trénerként büszke voltál?
régmúlt: Hajdúhadház – ahol vasalóasszonyoknak tartottam tréninget. Aranyosak voltak, kérdezték, hogy hozzanak-e váltóruhát… merthogy tréning. 🙂 Aztán a pozitív hozzáállásról is beszélgettünk. Jól érezték magukat, alig akartak elengedni. Mosolyogtam hazaúton.
közelmúlt: az egyik egykori résztvevőm Indiából üzent, hogy az én inspirációm indította el az úton…
mostanság: az egyik multinacionális cég kifejezetten a személyemhez köti az egyik önismereti tréningjét…2016 óta dolgozom velük.
2. Mi volt trénerként az egyik legnagyobb kudarcod?
A visszajelzést nagyon fontosnak tartom. Van egy nagyon mélyre (is) menő modulom: a Gyöngyhalászat. Pozitív visszajelzés a csoportod tagjainak: egy tulajdonság, amit eltanulnál a másiktól, mikor tapasztaltad ezt nála (konkrétan, ez egyfajta bizonyíték).
…és az egyik résztvevőnél ez nem ment át. “Miért csak pozitívat lehet mondani?” – ezt mantrázta végig. Nem tudtam kizökkenteni ebből…
3. Mi a tréneri szupererőd?
Az odafigyelés – két egyforma tréninget még nem tartottam, hiszen mindig a résztvevőkre szabom, hogy melyik modulban mit használok fel.
Eszközhasználó tréner és coach vagyok: labda, kártyák, apró ujjbábok, kis papírkák, színes tollak – mindennek jelentősége van. Minden tréningemre alaposan felkészülök, mindmapet használok. Sok személyes történetet mesélek.
4. Miért és hogyan lettél tréner, mi motivál a hétköznapokban?
Alsó tagozatos általános iskolások tanítónénije voltam – harminc plusz évvel ezelőtt. Imádtam tanítani. Amikor váltottam – az egyik Anyuka ajánlotta a Dale Carnegie képzését, ott választottak, majd képeztek ki trénerré – a záróvizsgán a vezető amerikai tréner azt mondta: fogd úgy fel, hogy eddig a gyerekeket tanítottad, innentől a szüleiket. Megvettem az ötletet, így lett könnyebb, hogy eljöttem az iskolából…
Nagy öröm, hogy kamasz-coach-ként és a nyári retorika táborokban újra foglalkozom gyerekekkel is.
A motivációm: minden képzés végén a zárókörben elhangzó mondatok – ki mit visz haza a tréningről, mit csinál másképp, mint ahogy eddig tette…
5. Mit tanulnál meg szívesen még?
A visszajelzés művészetét tanulmányozom most épp – szerintem ennek nagy jövője lesz: hogyan adjuk, fogadjuk és építsük be.
Pszichológiát, embertant…
6. Hol látod magad 5 év múlva?
Coach-ként, mediátorként és trénerként (utóbbit kicsit kisebb bőrönddel).
Addigra vagány nagymama szeretnék lenni. Leszek is!
7. Kiknek segítenél/segítesz önkéntesen?
Általános és középiskolásoknak “önbizalom növesztést” tanítok. Tanulva tanítok. Hiszen: nincs olyan szekér, amire ne férne még egy villával.
8. Miért jó veled dolgozni?
Sok saját történetet mesélek, nyitott vagyok a művészetek felé: kiállítások, könyvek, színházi előadások, filmek, koncertek.
Mindig az “egy mondatot” vadászom, keresem és meg is találom a napjaim aranyszálát – hiteles vagyok.
